Írhatnám, hogy tipikus, hogy az igazán jó helyeket mindig a végén fedezi fel az ember, de az a helyzet, hogy az elmúlt négy hónapban egyfolytában remek helyeken jártunk, úgyhogy inkább az a megfogalmazás áll közelebb a valósághoz, hogy a végén is nagyon jó helyeket fedeztünk fel.
Közparkügyileg például le kell szögezni, h Prága igazi nyugat-európai nagyváros. Jártunkban-keltünkben mindenfelé találhatunk egészen kicsi és egészen hatalmas zöld felületeket. Ha csak a belső városrészeket nézzük, egyből ott van a Kampa és a másik három sziget, a Petřín, a királyi kert, egy hajszálnyival kijjebb pedig Vyšehrad, a Letná, a Stromovka és a Riegerovy sady (rígeroví szadi). Ez utóbbi, Rieger gróf parkja a címben megnevezett Greenwich. Domboldal, naplemente, szerelem, bicikli, kutyák és bébimalacok, hippiéletérzés és lélegzetelállító kilátás a városra.
Itt tartották egyébként a finnek Minna búcsúnapját is, amiről potom 6 és fél órát késtünk, de úgy tűnik, ez bizonyos szélességi fokoktól délebbre, valamint északabbra nem számít akkora véteknek, mint a kontinentális éghajlaton. Itt történt az eset, h éppen a finn beszélgetést hallgattuk, miután Juli megjegyezte, h tök olyan, mintha ismerné ezt a nyelvet, mégsem ért egy szót sem. Majd rögtön utána Minna osztotta meg velünk, h milyen furcsa a magyar, mert olyan, mintha finn lenne, de egy szót sem ért belőle. Mégis lehet itt valami kapocs…
Chapter 24 in which they are descovering Greenwich in Prague
I wanted to write that it’s just so typical that you always find the best places in the end, but telling the truth we have been finding only amazing places for 4 month so I would put it in another way: we found amazing places also in the end.
What about public parks? I have to say Prague belongs to the West. You can find these green spots everywhere all around the town where you can relax a bit and have some fresh air (or at least the impression). Let’s take only the inner parts: the Kampa and the three islands on Vltava, Petřín, the King’s Garden, Vyšehrad, Letná, Stromovka, and the Riegerovy sady. This latest one, Earl Rieger’s garden gave me a flashback of Greenwich. A slope of a hill, sunset, love, bikes, dogs and little piggies are chasing each other around, the reminiscence of a so called hippy lifestyle, and a breathtaking view just in front of us.
One of the Finnish girls, Minna's farewell party took place here too. We were listening to their conversation when Juli observed that it was so weird to listen to them, it sounded like a familiar language, still she didn’t get it. Right after that Minna remarked that Hungarian was strange, it sounded like Finnish but she couldn’t understand a single word. We might have a sort of ancient and unconcious mental connection?
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.