A bretagne-ba (brötány) való eljutásunkat hosszas gondolkodás előzte meg. Valahogy nincs jól, h szerencsés esetben is ugyanannyi pénzből lehet oda eljutni vonattal, mint amennyiért hazarepülök Magyarországra. Így valami lowcostabb megoldást kellett találnunk. Elsőre a stoppolás tűnt a leglogikusabb megoldásnak, de lehet, h az út mellett eltöltött ötödik óra után már változott volna az álláspontunk, ezért egy modernebb változatot alkalmaztunk, az útitárskeresést. Ennek lényege, hogy a weboldalon keresni lehet, ki hova utazik autóval, hány szabad hely van még a kocsiban, valamint, h mennyibe kerül a fuvar.

Így a következő reggel már távolsági taxinkban utaztunk nyugatra, a volánnál Amélie és macskája, Cocotte. A. biztosított minket, h nem gond, már hetedszer utazik a macska végig az ölében. Végül valóban szerencsésen megérkeztünk Loctudy-be (loktüdi) Bretagne déli részébe, a bigoudenek országába (de róluk később lesz szó).

Loctudy-ben Charles keresztapja, Philippe él egy hatalmas óceánparti házban, a család itt szokott augusztusban két hétre meghúzódni a párizsi kényszerevakuáció idején. Akik olvasták a tavalyi beszámolóleveleimet, azok emlékezhetnek a múzeumházra, ahol semmihez sem szabad nyúlni, amihez meg igen, ahhoz is csak az utasításoknak megfelelően. Szerencsére Philippe is tisztában van ennek kivitelezhetetlenségével, ezért általában ő is elutazik valahova, hogy ne kelljen látnia, ahogy a vendégek túl gyorsan nyitnak ki egy ajtót, vagy a nem megfelelő polcra teszik vissza a vajat a hűtőbe. A házi gyűjtemény részét képezi például a kétméteres narválszarv, az elefánt alakú locsolókanna, és a műanyag színváltoztatós virág, ami hangulatvilágítás név alatt funkcionál a teraszon.

Megérkezésünkkor Charles anyukája azzal a hírrel fogadott minket, h van zsáküzí. Nem értették, h én miért nem örülök velük, ezért elárultam, h fogalmam sincs, mi az a zsáküzí. Ettől még furcsábban néztek rám, szegény fejlődő (kommunista) országból érkezett lányra, akitől az élet és a rendszer eddig minden jót megtagadott, ezért kivezettek a kertbe, h bemutassák nekem a jacuzzit. Az óceánparton kötelező darab.