A péntek már lázas izgalommal telt, tördeltük a fejeinket, hogy mit csináljunk hétvégén. „Valami kultúrprogram”- ez a homályos fogalom lebegett a szemünk előtt, s csak nem akaródzott alakot ölteni egy kiállítás vagy egyéb szellemi tevékenység testében. Így érdeklődés és agyi kapacitás hiányában, ugyanakkor a kellemes és hasznos halmazainak metszéstengelyében (?) ráleltünk a villamos nyújtotta szolgáltatásokra, úgyminthogy körbevisz a városban. Egyikünknek sem ez az első prágai látogatása, mindannyian láttuk már a helyi attrakciókat, az orlojt, a Károly-hidat meg a Szent Vitust, úgyhogy számunkra ezeken már nem sok néznivaló van. A magam részéről a turista-látványosságokat amúgy sem tartom az igazi városélmény részének, sokkal izgalmasabb felfedezés például az egyes kerületek jellemzőinek a felkutatása, hogy milyen társadalmi rétegek élnek ott, milyen sztereotípiák fűződnek egy-egy helyszínhez, hol vannak a kulthelyek, piacozás, az emberek mentalitása, ilyesmi.

Chapter 2 in which they go for a tramride

It was a biggie what to do at the first weekend. Since it didn’t appear to be a huge party, we wanted some „cultural activities” which can contain anything, basically. Since we were tired, with a lack of real interest, we just decided to have a ride in the city by some random trams. So we got on the first one, travelled to the destination, changed, and so on and got home. It’s not the first time in town for any of  us and we are kind of bored with all the tourist attractions, like the orloj, the Charles Bridge or  the Castle. As for me, I find much much more interesting to discover the real city, its districts, their inhabitants, social life, menthality, markets, and stuffs like that.

Btw our kolej  is situated in the 6th district (Praha 6, pra-ha shest), on  the west side of the Caste, the Hradčany (hradchany) and the west side of the city. I’m telling it’s a good experience to travel from East Europe to East Europe (officially from Eastern Cental Europe to Central Europe, but cmon, thats ridiculous…), take this case, Budapest and Prague do have something in common. I don’t mean the very downtown, the Staroměsto (sta-ro-m-y-es-to, Oldtown) which is really a jewelbox, not only because it’s indisputedly beautiful and intensive, but so artificial (not in a mean way) at the same time. If you get out from the crowd of the tourists you suddenly find yourself in another world. In Prague, actually.